Békemenet Magyarországért Egyesület alapszabálya

melyet az Egyesület megismételt alakuló Közgyűlésén megjelent tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk) valamint a 2011. évi CLXXV. törvény (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) alapján az alábbiak szerint állapítottak meg:


I. AZ EGYESÜLET NEVE ÉS SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI KÖRE

1./    Az Egyesület neve: Békemenet Magyarországért Egyesület

2./    Az Egyesület székhelye: 1118 Budapest, Bartók Béla út 39.

3./    Az Egyesület céljai:

Az erkölcsös polgári demokrácia és a kiegyensúlyozott civil társadalom értékeinek védelme és szolgálata. Az egyesület vallja, hogy békében, egyetértésben, a demokrácia keretei között, másokat tisztelve lehet szabadon és harmóniában élni. Az egyesület hirdeti, hogy a megértés, a kölcsönös tisztelet és a népek közötti rokonszenv ad garanciát a nemzetek közötti békéhez. Ennek megvalósítása érdekében az Egyesület konkrét célja, hogy szabadtéri és zártkörben tartott rendezvényeket, találkozókat, konferenciákat, továbbá olyan civil megmozdulásokat szervezzen, ahol a törvényes kereteket betartva a résztvevők szervezett formában kifejezhetik egyetértésüket az egyesület céljaival.

4./ Az egyesület céljai megvalósítása érdekében többek között az alábbi tevékenységeket végzi:
- rendezvényeket, találkozókat, konferenciákat szervez, melyeken az egyesület céljait hirdeti
- kapcsolatot épít olyan hazai és határon túli szervezetekkel, melyek azonos vagy hasonló célokat tűztek maguk elé.
5./    Az Egyesület jogi személy

6./ Az Egyesület egész Magyarország területén működik.

II. A TAGSÁGI VISZONY

1./    A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

1.1./    Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár, valamint Magyarországon letelepedett személy, aki az Egyesület céljaival egyetért, azt tevékenyen részt kíván venni, és belépési nyilatkozatban elfogadja az Alapszabályt.

1.2./    Az Egyesületnek jogi személy is tagja lehet az 1.1. pontban meghatározottak szerint.
Jogi személy az esetben lehet tagja az egyesületnek, ha kinyilvánítja belépési szándékát, a közgyűlésen jogi személy tag esetében annak képviselője vesz részt.

1.3./    Az Egyesületnek rendes és pártoló tagja is lehet. Rendes tag az lehet, akit legalább két rendes tag, írásban, erre ajánl és az egyesület alapszabályát elfogadja. Az alapító tagok rendes tagok. Pártoló tag olyan személy lehet, aki nem vesz részt az egyesület tevékenységében, de anyagilag támogatja azt.
           
           Az Egyesületi tagok felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik, amelyről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, a soron következő ülésén dönt. Az Elnökség a tagfelvételi döntését nem tartozik indokolni. A tagfelvételt elutasító döntést az Elnökség indokolni köteles, mely döntés ellen az érintett 15 napon belül jogorvoslattal élhet, oly módon, hogy panasszal élhet a Közgyűlés felé. A jogorvoslatot a Közgyűlés rendkívüli ülésén bírálja el.

            Az Elnökség az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

1.4./    Az Egyesületbe való belépés önkéntes. A tagsági viszony felvétellel jön létre.

1.5./    A tagsági viszony megszűnik:
    - kilépéssel, amelyet az elnökséghez kell írásban bejelenteni.
- kizárással (a tagdíj nemfizetése, illetve a tagságra való érdemtelenség esetén)
- a tag halálával, jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

Tagdíj nem fizetés esetén kizárásra akkor kerülhet sor, ha a tag azt az esedékességtől számított három hónapon belül (tárgyév június hó 30. napjáig) a jogkövetkezményeket is tartalmazó, írásbeli felszólítás ellenére nem fizette meg.
Az Egyesület Elnöksége - tagjai többségének egybehangzó szavazatával - érdemtelenség címén kizárhatja a tagot az Egyesület sorából, ha
-    annak tevékenysége az Alapszabályba ütközik
-     a tag tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival, vagy egyébként az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, illetve sérti az Egyesület jó hírnevét.
    
Az Elnökség a kizárásról hivatalból vagy bármely tag, írásban benyújtott, indoklással ellátott indítványára határoz. Az elnökség a kizárási indítványról, írásban, ajánlott, tértivevényes levélben haladéktalanul értesíti a kizárandó tagot, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - az elnökhöz címezve- írásbeli észrevételeket tehet arra. Amennyiben a kizárás alá vont tag, szabályszerű értesítés ellenére, az észrevételeit nem teszi meg, a kizárási indítványt annak figyelembe vétele nélkül kell tárgyalni. A kizárásról szóló döntésről, írásban, ajánlott, tértivevényes formában, haladéktalanul értesíteni kell a kizárt tagot, ezzel együtt pedig tájékoztatni kell a határozat elleni jogorvoslati lehetőségéről.
    
A tag a kizárásról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel A kizárás alá vont tag a jogait a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedéséig gyakorolhatja. A közgyűlés a fellebbezés tekintetében rendkívüli közgyűlésen dönt.


1.6./    Az Egyesület nem zárja ki, illetve támogatja, hogy tagjain kívül szolgáltatásaiból más is részesülhessen.

2./    A tagok jogai és kötelességei

    Az rendes tag jogai:

-    Részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, ahol szavazati joggal rendelkezik, bármely tisztségre megválasztható, illetve választhat
-    Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a bíróság előtt megtámadhatja. (Az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 62. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.)

-    Részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, részt vehet az Egyesület rendezvényein.

-    Tájékoztatást kapnak az egyesület tevékenységéről.

A pártoló tag jogai:

-    a pártoló tagok nem választók és választhatók, az egyesület szerveiben nem szavazhatnak, minden más tekintetben azonosak a jogaik, mint a rendes tagoknak.

-    a pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület ülésein.

2.2./    A rendes tag kötelességei:

    - Az Alapszabály betartása, az Elnökség határozatainak végrehajtása.

- A tagsági díj fizetése, az Egyesület vagyonának megóvása. A tagsági díj évente 2000,- Ft, melyet minden év március hó 31. napjáig kell megfizetni.

    - Tevékeny részvétel az Egyesület munkájában.

           A pártoló tag kötelességei:

- Az Alapszabály betartása, az Elnökség határozatainak végrehajtása.

- Az általa vállalt anyagi támogatás teljesítése.

- Az Egyesület erkölcsi és szakmai támogatása.

Az év közben felvett tagok a töredék évre is egész évi tagdíjat fizetnek, a tagfelvételről szóló döntést követő harminc napon belül. A tagdíj, tetszés szerinti összeggel, felülfizethető.

2.3./    A jogi személy tagra vonatkozó rendelkezések:

- Meghatalmazott képviselője által vehet részt az Egyesület Közgyűlésén.

- A képviselő személyében történt változásról az Elnökséget köteles írásban tájékoztatni.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1. Az Egyesület szervei:

    Közgyűlés
    Elnökség
Ellenőrző Bizottság

 

2. A Közgyűlés

2.1.    Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, de szükség szerint a közgyűlés bármikor összehívható.

Az ülést az elnökség nevében az elnök kötelessége írásban összehívni a közgyűlést megelőzően oly módon, hogy a rendes tagokhoz a meghívó az ülést megelőzőn 14 nappal megérkezzék. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés idejét, helyét valamint az ülés napirendi pontjait és mellékelni kell az esetlegesen szükséges írásos anyagokat is. A pártoló tagokat a Magyar Demokrata című hetilapban megjelent közleménnyel kell meghívni, szintén a közgyűlés előtt legalább 14 nappal megjelent lapszámban

2.2    A Közgyűlést össze kell hívni, ha
    - a bíróság elrendeli,
    - a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri vagy
- az elnökségnek a tagsági viszonnyal kapcsolatos határozata elleni jogorvoslat előterjesztése esetén (rendkívüli közgyűlés).

2.3.    A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele, vagyis 50%+1 fő jelen van. Az eredeti közgyűlés határozatképtelensége esetére az elnökség nevében az elnök már az eredeti közgyűlés összehívásával együtt kitűzi ugyanazon napirend mellett, ugyanarra a napra, ugyanarra a helyszínre, csak az eredeti közgyűlés időpontjánál fél órával későbbi időpontra. Az eredeti meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a megismételt Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult  tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, kivéve az alapszabály módosítását, a tisztségviselők megválasztását, az éves beszámoló elfogadását valamint a feloszlás, vagy más egyesülettel történő egyesülés kérdését, amelyhez a szavazásra jogosult tagok legalább 2/3-ának jelenléte és szavazata szükséges.

2.4.    A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    - az Alapszabály megállapítása és módosítása
    - az éves költségvetés megállapítása
- az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása
- a tisztségviselők megválasztása
    - a tagsági díj összegének megállapítása
- az Elnökség éves beszámolójának elfogadása
 - döntés a tagfelvételt elutasító Elnökségi döntés elleni fellebbezésről,
- döntés a vagyon felhasználásának módjáról az Egyesület feloszlása esetén
- döntéshozatal minden olyan kérdésben, melyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

2.5. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pont) élettársa, továbbiakban együtt hozzátartozó, a határozat alapján
a)     kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)     bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott jelen okirat szerinti célok szerinti juttatás.

2.6 A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (50 %+1 fő) hozza, tisztségviselőinek megválasztása titkos szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.
Kétharmados szótöbbség szükséges:
    - az Alapszabály megállapításához és módosításához
- az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének vagy feloszlásának a kimondásához
- a tisztségviselők megválasztásához
- az Egyesület éves beszámolójának elfogadásához

2.7. Az Egyesület Közgyűlései nyilvánosak, de egyes napirendi pontjai zárttá tehetők, ha annak nyilvánossága a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével mások személyiségi jogait vagy az Adatvédelmi törvényt sértené.

2.8 Az Egyesület Közgyűléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely évente újrakezdett sorszámozással folyamatosan tartalmazza a Közgyűlési határozatokat. A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmazni kell a Közgyűlési határozatot, /döntés tartalma/ döntést, meghozatalának időpontját és helyét, valamint hatályát, a kötelezettek körét, a döntést támogatók és az ellenzők számarányát, személyét, és kérésre a tag külön véleményét. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképességét, valamint a szavazás módját és eredményét. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető valamint két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A jegyzőkönyv alapján a Közgyűlés által hozott határozatokat, azok sorszámozása szerint a Határozatok Könyvébe be kell vezetni. Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Elnökségi ülések jegyzőkönyvezésére, valamint a határozatok nyilvántartására.

2.9 Az Egyesület a Közgyűlésen hozott határozatokat, döntéseket az érintettekkel közvetlenül írásban, illetve az Egyesület általános, egész tevékenységét érintő ügyekben hozott határozatait, döntéseit a székhelyén kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra és a helyi sajtóban közzéteszi.

2.10.    Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba előre jelzett időpontban bárki betekinthet, az Egyesület tisztségviselőjének jelenlétében. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha az adott irat nyilvánosságra hozatala bármely személy személyiségi jogait vagy az Adatvédelmi törvényt sértené.

2.11. Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételi módjáról, rendezvényeiről, illetve szakmai anyagairól kérelemre közvetlenül az anyagok megküldésével tájékoztatja a tagságot, illetve a nyilvánosságot. Az éves beszámolót, működése, illetve szolgáltatásai igénybevételi módját a helyi sajtóban közzéteszi.

3.    Az Elnökség

3.1 Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Tagjait a Közgyűlés választja 5 éves időtartamra.
Az Elnökségnek 3 tagja van. Az Elnökség elnökből, és 2 (kettő) elnökségi tagból áll.

Az Egyesület alapításkori elnöke:
(A megválasztást követően kerül megjelölésre.)

Az Egyesület elnökségének alapításkori tagjai:
(A megválasztást követően kerülnek megjelölésre.)

Az Elnökség tagja az lehet, aki a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és c) aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (Ptk. 62. § (5)

3.3    Az Elnökség feladata és hatásköre:

    - Az Egyesület tevékenységének irányítása

    - A Közgyűlés előkészítése

    - Az Egyesület éves munkatervének, költségvetésének a kidolgozása

- Az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek felkutatása és biztosítása

- Döntés tagfelvétel (rendes és pártoló tag) kérdésében.

- Az Egyesület tagjairól nyilvántartás vezetése

    - Döntés a tag kizárásáról
 
- Az elnökség az elnökkel együttműködve dönt az egyesület programjairól
    
    A tag kizárása tekintetében hozott határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, az érintett tag, fellebbezéssel élhet a közgyűléshez. A tag kizárását tartalmazó határozat elleni fellebbezés elbírálása érdekében rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
    
3.4 .Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § B.) pont) élettársa, továbbiakban együtt hozzátartozó, a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott jelen okirat szerinti célok szerinti juttatás.

3.5. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség minden tagjának egy szavazata van. Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van.

Az Elnökség évenként legalább négyszer ülésezik (rendes ülés), az ülések nyilvánosak. Az Elnökség ülését az elnök, írásban, a napirend írásbeli közlése mellett az időpontot megelőző 14 nappal hívja össze, ennek hiányában bármely elnökségi tag jogosult azt összehívni. Ha bármely tag ezt indítványozza, az ülés bármikor összehívható.

A elnökségi ülés napirendjére bármelyik elnökségi tag tehet indítványt.

Az elnökségi ülésről szóló meghívót - a napirend közlése mellett - az ülést megelőzően legalább 14 nappal az Elnökség tagjaihoz el kell juttatni.  

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a javaslatokat, ellenjavaslatokat, a szavazás eredményét, valamint a határozatokat. A jegyzőkönyvet valamennyi tag aláírja. A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmazni kell a határozatot, a döntés meghozatalának időpontját és helyét, valamint hatályát, a kötelezettek körét, a döntést támogatók és az ellenzők számarányát, személyét, és kérésre a tag külön véleményét.

A jegyzőkönyv alapján az Elnökség által hozott határozatokat, azok sorszámozása szerint a Határozatok Könyvébe be kell vezetni.

Az Elnökség a meghozott határozatokat, döntéseket az érintettekkel közvetlenül írásban, illetve az Egyesület általános, egész tevékenységét érintő ügyekben hozott határozatait, döntéseit a székhelyén kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

Az Elnökség határozataiba, irataiba előre jelzett időpontban bárki betekinthet, az Elnökség valamely tagjának jelenlétében. Nem vonatkozik ez arra az esetre, ha az adott irat nyilvánosságra hozatala bármely személy személyiségi jogait sértené.

3.6    Az Egyesület Elnöke:

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezetője. Az Elnök önállóan rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett is.  

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
 - az Elnökségi ülések között vezető, irányító tevékenységet lát el
– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
– amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

4. Az Ellenőrző Bizottság

Az Egyesület 3 tagú ellenőrző szerve ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az ellenőrző szerv tagja részt vehet az elnökség ülésein, tanácskozási joggal. Az ellenőrző bizottság köteles a közgyűlésen véleményezni az egyesület pénzügyi beszámolóját és költségvetését. Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy

a./ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése vagy  következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.

b./ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző szerv indítványára, az indítvány megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte után a vezető szerv összehívására a ellenőrző szerv is jogosult.

Az ellenőrző szerv haladéktalanul köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

Az ellenőrző bizottság elnöke:
(A megválasztást követően kerül megjelölésre.)

Az ellenőrző bizottság tagjai:
(A megválasztást követően kerülnek megjelölésre.)

Az Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

Az Ellenőrző bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző bizottság minden tagjának egy szavazata van.

Az Ellenőrző bizottság évenként legalább egyszer ülésezik (rendes ülés), az ülések nyilvánosak. Az Ellenőrző bizottság ülését az elnök, írásban, a napirend írásbeli közlése mellett az időpontot megelőző 14 nappal hívja össze, ennek hiányában bármely tag jogosult azt összehívni. Ha bármely tag ezt indítványozza, az ülés bármikor összehívható.

Az Ellenőrző bizottsági ülés napirendjére bármelyik bizottsági tag tehet indítványt.

A bizottsági ülésről szóló meghívót - a napirend közlése mellett - az ülést megelőzően legalább 14 nappal az Ellenőrző bizottság tagjaihoz el kell juttatni.

Az Ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a javaslatokat, ellenjavaslatokat, a szavazás eredményét, valamint a határozatokat. A jegyzőkönyvet valamennyi tag aláírja.

Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik, ha:

- ha a tag tagságáról lemond
- a Közgyűlés a tagot visszahívja.

A Közgyűlés a tagot abban az esetben hívhatja vissza, ha az Alapszabályban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és azt az erről szóló írásbeli felhívás ellenére a kitűzött határidőben nem teljesíti, vagy ha az Egyesület tevékenyégét veszélyeztető magatartást folytat.

V. AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

1.    Az Egyesület bevételei:
    - tagsági díj,
    - magánszemélyek anyagi támogatása,
    - jogi személyek, állami, társadalmi szervek és szervezetek anyagi támogatása,
    - rendezvények, kiadványok, stb. bevételei,
    - egyéb gazdálkodási, vállalkozási tevékenység bevételei

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet, csak céljai megvalósítása érdekében kiegészítő jelleggel folytathat.

2.    Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

3.    Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott célok elérésére, valamint tevékenységére fordítja.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1. Az Egyesület megszűnése.

Az egyesület megszűnik, ha:

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

2. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. (Ptk. 64. § (4) valamint 2011. évi CLXXV. törvény 6. §)